A fogászati érzéstelenítés célja az, hogy beavatkozásainkat mindig fájdalommentesen végezhessük. Legyen szó akár szájsebészeti, akár nem sebészi kezelésről minden esetben kijelenthető, hogy a megfelelő érzéstelenítés elvégzését követően, a beavatkozások alatt a páciens fájdalmat nem fog érezni.
Az érzéstelenítő oldatok működésének lényege, hogy a szájban, ínyben, fogbélben található érzőidegek működését blokkoljuk különböző érzéstelenítő folyadékok adott helyre juttatásával, ezáltal a fájdalomérző idegvégződések nem juttatnak fájdalomérzetet az agyba.
Különlegessége, hogy sem a mozgató idegek működését nem gátolja, sem a mély, ún. nyomásérző idegek funkcióját nem zavarja. Ennek az lesz a következménye, hogy bár fájdalmat egyáltalán nem érez a páciens, de nyomást, tapintást még az érzéstelenített terület környékén is tapasztalhat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem fájdalmat jelent, csupán tompa érzékelését annak, hogy az adott területen valami történik.
Természetesen létezik az érzéstelenítésnek egy sokkal komolyabb, a szervezet egészére hatást gyakorló módja, amit altatásnak hívunk. Ilyenkor nem csak a fájdalomérzetet szüntetjük meg, hanem a páciens tudatát is kikapcsoljuk.
Elsősorban nagy műtéti beavatkozások, extrém félelem vagy nehezen együttműködő páciens esetében indokolt a használata, hiszen egészen más terhelést jelent a szervezet számára, mint a helyi érzéstelenítés. Kivitelezéséhez altatógépre, gépi lélegeztetésre és aneszteziológus teamre van szükség.
Az altatás során is szükséges külön érzéstelenítő alkalmazása, ami a fájdalomérzet megszüntetéséért felel.
A fogászati altatásról bővebben itt olvashat.
Helyi érzéstelenítésről beszélünk, amikor csupán a kívánt beavatkozás közvetlen környezetében szeretnénk a fájdalomérzetet kiiktatni a fogorvosi érzéstelenítő használatával. Ez a leggyakrabban használt érzéstelenítési mód. A nyálkahártyán, a fogbélben vagy az állcsontban elvégezni kívánt beavatkozások tehetők vele fájdalommentessé.
A helyi érzéstelenítésnek különböző formái léteznek.
Nyálkahártya érzéstelenítés során csupán a nyálkahártya felületes részei zsibbadnak el, ilyenkor csak felszínes, nagyon kis beavatkozások végezhetők, illetve alkalmas lehet injekcióstűvel végzett érzéstelenítést megelőző használatra, ezzel is csökkentve a tűszúrás okozta kellemetlenséget. Lidocain spray vagy benzocain tartalmú ízesített zselék használhatók erre a célra.
Terminális érzéstelenítés során adott fog közvetlen környezetébe juttatunk érzéstelenítő folyadékot, emiatt csak a kezelt terület fog elzsibbadni, de távolabbi, a kezelésben indifferens terület nem fog elérzéstelenedni.
Elsősorban a felső fogak és nyálkahártya érzéstelenítésére használjuk, ahol a fogakat külön-külön kis ideg kötegek idegzik be. Régebben lidokain, manapság inkább articain tartalmú érzéstelenítő injekciót alkalmazunk erre a célra.
Vezetéses érzéstelenítés lényege, hogy egy nagyobb, központibb idegtörzset érzéstelenítünk el, ezáltal minden ehhez a törzshöz tartozó kisebb ideg fájdalomérzetét egyszerre iktatjuk ki. Leggyakrabban az alsó fogak és nyálkahártya érzéstelenítésére használjuk, hiszen anatómiai okokól ezeket a fogakat nem kis idegek látják el külön-külön, hanem egy nagyobb idegtörzs idegzi be, melynek a központi törzse könnyen megközelíthető és érzésteleníthető.
Előnye, hogy egy injekció beadásával sok fog fájdalomérzete kiesik, hátránya, hogy akkor is nagy terület zsibbad el, ha csak egyetlen fogat szeretnénk kezelni. A terminális érzéstelenítő folyadékokkal megegyező anyagokat használunk erre a célra.
A fogászati érzéstelenítő oldat hatóanyaga az esetek nagy részében lidokain, vagy artikain. Ezeket az anyagokat oldott formában alkalmazzuk (2%-os olda), amit általában érösszehúzó hatású adrenalinnal kombinálunk. Ez utóbbi erősíti és elnyújtja az érzéstelenítő hatását.
Érzéstelenítő spray, lidocain kenőcs vagy más nyálkahártya zsibbastására használt érzéstelenítő zselé magasabb koncentrációban tartalmaz hatóanyagot 5-10%.
Az érzéstelenítő oldalt bejuttatására szükség van egy fecskendőre és különböző átmérőjű és hosszúságú tűre. A hagyományos fecskendők steril csomagolásban, eldobható formában készülnek. A fecskendők végére használatkor tű kerül felhelyezésre. A hagyományos tű általában 0,4-0,5 mm átmérőjű.
A hagyományos segédeszközök helyett rendelőnkben a carpule rendszert használjuk. Ebben az esetben a fecskendő nem eldobható és az érzéstelenítő oldatot patronok formájában töltjük fel.
A tű csavarmenetekkel rögzíthető hozzá
Előnyei:
Általában nagyon vékony injekciós tűvel (Carpule) végezzük, előtte minden esetben érzéstelenítő zselét használunk, hogy a tűszúrás kellemetlenségét is elkerülhessük. Sokszor nem is a tű behatolása okozza a nyálkahártyán a kellemetlen érzetet, hanem az érzéstelenítő folyadék szövetek közé juttatása. Ennek enyhítésére kollégáink mindig nagyon lassan deponálják az érzéstelenítő folyadékot, ezáltal kisebb feszülést eredményez az érzéstelenítés folyamata.
Az érzéstelenség hossza egy szóval sosem határozható meg, hiszen rengeteg körülménytől függ. Függ az érzésteleníteni kívánt területtől, a beadott érzéstelenítő mennyiségétől, típusától. Emellett függ a páciens aktuális stressz szintjétől, életkorától, a beavatkozást megelőző étkezésétől és folyadékfogyasztásától.
Nagy általánosságban elmondható, hogy az érzéstelenítő folyadékok hatása a beadást követő 2-3 óra után elmúlik, azonban ahogy említettük, lehetnek egyéni különbségek. A fog érzéstelenítés zsibbadás csökkenésekor bizsergő érzés tapasztalható, ami normális jelenség.
Szövődményekkel szerencsére meglehetősen ritkán találkozunk, és akkor is általában csak enyhe, átmeneti szövődmények lépnek fel, melyek hatása kis idő elteltével megszűnik.
Vannak páciensek, akik allergiás tüneteket produkálhatnak érzéstelenítő folyadékkal szemben. Nagyon fontos kezelőorvosát informálni arról, ha a múltban voltak szokatlan reakciói érzéstelenítés után, hiszen ennek tudatában választhatunk másik érzéstelenítő folyadékot kezeléseinkhez.
Nagyobb mennyiségű érzéstelenítő használata után enyhe szívdobogás, pulzusszám emelkedés fordulhat elő. Ez nem jelent allergiás reakciót, hiszen az oldalt érszűkítő alkotórészére adott reakció csupán
Tekintettel arra, hogy a legtöbb érzéstelenítő tartalmaz érszűkítő anyagot (adrenalin), fontos jelezni kezelőorvosának, amennyiben a páciens szemnyomásával voltak már problémák (glaukoma), illetve, ha szemcseppet használ. Ilyen esetekben adrenalin mentes oldatot használhatunk.
Érzéstelenítés után ritka esetekben kialakulhatnak kellemetlen tünetek, úgymint vérömleny (hematóma), anémiás zóna a bőrön, extrém esetben faciális parézis (fogászati érzéstelenítés idegsérülés). Ezek mindegyike csak átmeneti jellegű, az érzéstelenítő hatásának elmúltával eltűnik.
A terhesség alatt használt anyagok mérlegelésekor mindig értékelnünk kell a beavatkozás elmaradásának kockázatát, illetve az adott beavatkozás során felhasznált anyagok veszélyességét. A fogászati kezelések elmaradása sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint amit egy érzéstelenítő oldat beadása jelenthet.
Emiatt azt javasoljuk, hogy amennyiben nem sűrgősségi beavatkozásról van szó érdemes megvárni a 2. trimesztert, de nem érdemes annál tovább halogatni a szükséges beavatkozások elvégzését. Így a várandósság alatt a 2. trimesztertől nem zárkózunk el érzéstelenítő fogászat i használatától.
Hatásos a lidocain spray fogra?
A lidocain tartalmú spray a fog érzéstelenítésére nem alkalmas, csak a nyálkahártya zsibbasztása kivitelezhető vele.